Az állkapocs kattogása nagyon gyakori, és ha nem fáj, nem akad be, és nem romlik, általában nem kell kezelni. Akkor érdemes vele foglalkozni, ha fájdalom, beszűkült szájnyitás vagy beakadás társul hozzá. Lent leírjuk, mi történik az ízületben kattanáskor, melyik helyzet mit jelent, és mikor kell fogorvoshoz, szájsebészhez vagy gyógytornászhoz fordulni.
Mitől kattog az állkapocs?
Az állkapocsízületben egy kis porckorong (diszkusz) ül az állcsont feje és a koponya között, és szájnyitáskor az állcsonttal együtt előre csúszik. A leggyakoribb kattanás akkor hallatszik, amikor ez a porckorong kissé előrébb áll a megszokottnál, és nyitáskor „visszaugrik” a helyére, záráskor pedig újra előre csúszik. Ezt a fogorvosok visszatérő (redukálódó) diszkuszelmozdulásnak hívják.
Kattogást, pattogást okozhat még:
- a rágóizmok egyenetlen működése, például ha az egyik oldalon rágsz többet
- fogszorítás, fogcsikorgatás, ami túlterheli az ízületet
- nagyon nagy szájnyitás (ásítás, nagy falat), a laza szalagok
- idősebb korban, kopás esetén inkább dörzsölő, „homokos” hang
A hang önmagában keveset mond. Sok embernél évekig kattog az állkapocs, és soha semmi baja nem lesz belőle. A kérdés az, mi jár mellette.
Melyik kattogás melyik helyzet?
Kattog, de nem fáj, és rendesen nyílik a szád
Ez a leggyakoribb, és többnyire ártalmatlan. Nem kell „helyre tenni”, és nem kell félni tőle. Érdemes kerülni, ami tovább terheli az ízületet: a rágógumit, a nagyon kemény ételt, a fogszorítást. Ha zavar, egy fogorvosi vagy gyógytornász-vélemény megnyugtató lehet, de sürgős teendő nincs.
Kattog, és fáj, vagy fáradt az állkapcsod
Ilyenkor a kattogás mellett az ízület vagy a rágóizmok is ingerültek. Itt már érdemes tenni valamit: kímélet, a fogszorítás elengedése, és ha két-három hét alatt nem javul, fogorvosi vizsgálat és gyógytorna. Az okokról és a tünetekről az állkapocs fájdalomról szóló cikkünkben írtunk részletesen.
Régen kattogott, most nem, de nem nyílik ki rendesen a szád
Ez a figyelmeztető helyzet. Ha a kattanás megszűnt, és vele együtt hirtelen beszűkült a szájnyitás (a szokásos nagyjából három ujjnyi helyett már csak kettő vagy kevesebb fér be egymás fölé a fogsorok közé), a porckorong valószínűleg már nem ugrik vissza a helyére. Ezt zárt beakadásnak nevezik. Minél hamarabb nézi meg fogorvos vagy szájsebész, annál jobbak az esélyek a kíméletes megoldásra.
Időnként beakad, és meg kell mozgatnod, hogy kinyíljon
Ha a szád nyitás közben megakad, és csak egy oldalra mozdítással vagy egy nagy kattanással nyílik tovább, az is vizsgálatot érdemel. Nem vészhelyzet, de ne várd meg, amíg teljesen beakad.
Ezeknél ne várj
Kérj mielőbb orvosi segítséget (ügyelet, szájsebészet), ha:
- nem tudod becsukni a szádat: az állkapocs kificamodott (luxáció). Ne próbáld erővel a helyére tenni.
- a szád hirtelen alig nyílik ki, és ez nem enyhül
- ütés, esés után kezdett kattogni vagy fájni, vagy elcsúszott a harapásod
- duzzanat, láz, erős, lüktető fájdalom van az ízület fölött
Ha az állkapcsod mellkasi nyomással, légszomjjal együtt fáj, hívd a 112-t.
Mit csinálj, ha kattog az állkapcsod?
- Ne „kattogtasd” szándékosan. Sokan tesztelik napjában tucatszor, hogy még kattog-e; ez csak ingerli az ízületet.
- Nyiss középen, lassan. Tükör előtt figyeld meg, egyenesen nyílik-e a szád, vagy kitér oldalra. A kitérés gyakran a kattanás előtt kezdődik.
- Nyelv a szájpadláson. Ha a nyelved hegye a felső fogaid mögött, a szájpadláson pihen, a száj kisebb ívben, kontrolláltabban nyílik.
- Kisebb falatok, kevesebb rágógumi, és ásításkor támaszd meg az álladat.
- Engedd el a fogszorítást napközben: a fogaid nyugalomban ne érjenek össze.
Néhány kíméletes gyakorlatot, amivel a kontrollált szájnyitást gyakorolhatod, az állkapocs-gyakorlatokról szóló cikkünkben mutatunk meg. Ha a gyakorlat fájdalmat vagy beakadást okoz, hagyd abba.
Ki segít, ha zavar a kattogás?
Fogorvos, szájsebész, gnatológus: megállapítja, mi áll a kattanás mögött, megnézi a harapást, és ha éjszakai fogcsikorgatás is van, harapásemelő sínt készíthet. Beakadásnál, luxációnál ő az első.
Gyógytornász: a rágóizmok és a nyak lazításával, a kontrollált, egyenes szájnyitás gyakorlásával és a szokások átállításával segít. A cél nem feltétlenül az, hogy a kattogás teljesen megszűnjön (ez nem mindig sikerül, és nem is mindig szükséges), hanem hogy ne fájjon, ne akadjon be, és rendesen tudj rágni, beszélni, ásítani.
Állkapocspanasszal a MozgásKlinika Újlipótvárosban
A Váci út 28.-ban, a Westenddel szemben fogadunk. Ha az állkapcsod fáj, beakad vagy nehezen nyílik, az állkapocs-manuálterápiát foglald: az első alkalom egy 50 perces rágóízületi vizsgálat (24 990 Ft). Ha előbb fogorvosra van szükséged, megmondjuk. Kérdésed van? Hívj minket a +36 30 790 6270-es számon.
Gyakori kérdések
Kattog az állkapcsom, de nem fáj. Kell vele foglalkozni?
Általában nem. A fájdalmatlan kattogás, ha a szád rendesen nyílik és nem romlik, gyakori és többnyire ártalmatlan. Kerüld a rágógumit és a fogszorítást, és figyelj rá, ha változik.
Megszüntethető a kattogás?
Néha igen, de nem mindig, és nem is ez a fő cél. A kezelés célja, hogy az ízület ne fájjon, ne akadjon be, és a szájnyitás szabad legyen. Sok embernél a kattogás megmarad, de már nem okoz panaszt.
Mi a különbség a kattogás és a beakadás között?
Kattogásnál a száj végül rendesen kinyílik, csak hang kíséri. Beakadásnál a nyitás megakad vagy beszűkül. Ha a kattogás hirtelen megszűnt, és azóta nem nyílik rendesen a szád, menj mielőbb fogorvoshoz vagy szájsebészhez.
Gyerekeknél is előfordul?
Előfordul, de a MozgásKlinika Újlipótváros 18 éves kortól fogad pácienseket. Gyereknél a fogorvos vagy a gyermekfogorvos a jó első lépés.
A kattogó állkapocs többnyire nem ok az aggodalomra. Ha fájdalom, beakadás vagy beszűkült szájnyitás társul hozzá, ne várj vele: a korai vizsgálat és a megfelelő gyakorlatok sokat segíthetnek.
