Állkapocs fájdalom: okok, tünetek, kezelés (XIII. ker.)

Az állkapocs fájdalom (orvosi nevén temporomandibuláris diszfunkció, röviden TMD) a fül előtti ízület, a rágóizmok vagy mindkettő panasza. Gyakori, és a legtöbb esetben nem súlyos: sokaknál néhány hét alatt magától vagy egyszerű, otthoni lépésekkel enyhül. Ha nem múlik, a fogorvos és a gyógytornász együtt tud a legtöbbet segíteni. Ebben a cikkben leírjuk, mi okozhatja, mely jeleknél ne várj, és mit tehetsz már ma. A MozgásKlinika Újlipótváros a Váci út 28.-ban, a Westenddel szemben fogad; állkapocspanasszal foglalás előtt hívj fel minket.

Mi az állkapocsízület, és mitől fáj?

Az állkapocsízület (temporomandibuláris ízület, angol rövidítéssel TMJ) a két füled előtt van: ha az ujjad a füled elé teszed és kinyitod a szádat, érzed, ahogy mozdul. Ez a test egyik legtöbbet dolgozó ízülete: rágáskor, beszédkor, nyeléskor és ásításkor is mozog. Az ízületben egy kis porckorong (diszkusz) segíti a sima mozgást, körülötte erős rágóizmok dolgoznak.

A fájdalom forrása szerint a TMD-nek nagyjából három fő típusa van:

• Izomeredetű: a rágóizmok (a halántékon és az arcon, az állkapocs szögletében) túlterheltek, feszesek, nyomásra érzékenyek. Ez a leggyakoribb.
• Ízületi eredetű: maga az ízület gyulladt vagy ingerelt, a fájdalom a fül előtt, rágáskor erősödik.
• Porckorong-elmozdulás: a diszkusz előrébb csúszik a megszokottnál. Ez okozza a tipikus kattanást nyitáskor és záráskor; ritkábban a száj nyitása be is akad. Erről külön cikkben írtunk: kattog az állkapcsod?

A háttérben ritkán áll egyetlen ok. Gyakran több tényező adódik össze: fogszorítás vagy fogcsikorgatás (nappal vagy alvás közben), tartós stressz, sok rágógumi, körömrágás, egy kemény falat vagy egy hosszú fogászati kezelés, ütés az arcra, néha ízületi kopás vagy gyulladásos ízületi betegség. A fej és a nyak helyzete is szerepet játszhat: aki napi nyolc órát hajol a laptop fölé, annál a nyak- és a rágóizmok feszülése gyakran együtt jár, bár a kapcsolat nem mindenkinél egyformán erős.

Milyen tünetekkel jár?

A TMD jellemző tünetei:

• tompa vagy éles fájdalom a fül előtt, az állkapocsban vagy a halántékon, ami rágásra, ásításra erősödik
• reggeli állkapocsfeszülés, fáradt rágóizmok (gyakran éjszakai fogszorítás jele)
• kattogás, pattanás vagy dörzsölő hang nyitáskor, záráskor
• beszűkült szájnyitás: nehezebb beleharapni egy szendvicsbe, a száj nem nyílik a megszokott mértékben
• halántéktáji fejfájás, fülfájás vagy teltségérzet a fülben, fülvizsgálaton kimutatható ok nélkül
• a nyak és a váll feszülése

A fülzúgás (tinnitus) és a szédülés is társulhat állkapocspanaszhoz, de ezeknek sok más oka lehet. Ha ilyen tüneted van, azt először fül-orr-gégész vizsgálja meg. Nem ígérjük, hogy az állkapocs kezelésével a fülzúgás megszűnik.

Kihez fordulj állkapocsfájdalommal?

Az állkapocspanasz határterület, ezért jó, ha tudod, ki miben segít:

• Fogorvos, szájsebész, gnatológus: kizárja a fogászati okot, megnézi a harapást, felismeri a porckorong-elmozdulást, és szükség esetén harapásemelő sínt (éjszakai fogvédőt) készít. Ha a panasz új, erős, vagy egy fogászati kezelés után kezdődött, először ide menj.
• Háziorvos: gyógyszeres fájdalomcsillapítás, további vizsgálatok és beutalók.
• Gyógytornász, manuálterapeuta: a rágóizmok és a nyak kezelése, állkapocs-gyakorlatok, a szájnyitás javítása, és annak megtanítása, hogyan kíméld az ízületet a mindennapokban. Az amerikai fogászati kutatóintézet (NIDCR) szerint az állkapocs-gyakorlatok és a kézzel végzett kezelés javíthatják a működést és enyhíthetik a fájdalmat.

A legtöbbet általában az segít, ha ezek együtt történnek: a fogorvos kizárja a fogászati okot és megvédi a fogakat, a gyógytornász pedig az izmokkal, az ízület mozgásával és a szokásokkal dolgozik. Műtétre az állkapocspanaszok kis részénél van szükség, és szinte mindig csak akkor, ha a konzervatív kezelés hónapokig sem segített.

Mit tehetsz otthon már ma?

A legtöbb állkapocspanasz első lépése a kímélés és a szokások átállítása. Ezekkel a lépésekkel a legtöbben biztonságosan kezdhetnek:

• „Ajak összezárva, fogak távol, nyelv a szájpadláson.” Nyugalomban a fogaid ne érjenek össze. Napközben többször ellenőrizd: ha összeszorítod, engedd el.
• Néhány napig puhább étel: leves, főzelék, kisebb falatok. Kerüld a kemény, rágós ételt (rágós hús, bagett héja, egész alma), és ne harapj nagyot.
• Ne rágógumizz, ne rágd a tollat, a körmödet vagy a szád belsejét.
• Ásításnál támaszd meg az álladat az öklöddel, hogy a száj ne nyíljon túl nagyra.
• Meleg borogatás a rágóizmokra 10–15 percig segíthet ellazítani őket. Friss ütés vagy duzzanat után inkább hideg.
• Ne támaszd az álladat a tenyeredre az asztalnál, és ne aludj hason, a párnába fordított arccal.
• Figyelj a stresszre: a fogszorítás sokszor feszült, határidős napokon erősödik. Rövid légzőgyakorlat, séta, rendszeres alvás is számít.

Egyszerű, kíméletes állkapocs-gyakorlatokat és a nappali fogszorítás leszoktatását külön cikkben írtuk le: állkapocs-gyakorlatok és fogszorítás irodai munka mellett. Ha a nyakad is rendszeresen merev, olvasd el az irodai nyakfájásról szóló cikkünket is.

Mi történik a gyógytornán?

Ha nincs vészjel, és a fogorvos már kizárta a fogászati okot (vagy ezt közösen megbeszéljük), a gyógytornász először felméri a panaszt:

1. Kikérdez: mikor kezdődött, mikor erősödik, szorítod-e a fogad, van-e kattanás vagy beakadás, és milyen egy átlagos napod.
2. Megvizsgál: megnézi, mennyire és milyen irányba nyílik a szád, kitér-e oldalra az állkapocs, és megtapintja a rágó- és a nyakizmokat. A nyakat és a fej tartását is megnézi, mert gyakran együtt dolgoznak.
3. Kezelési tervet készít: a kezelésben szerepelhet a rágó- és nyakizmok kézzel végzett lazítása, az ízület kíméletes mobilizálása, és mindenképp otthoni gyakorlatok, amelyeket napi pár percben végezhetsz.

Hogy pontosan hány alkalomra lesz szükséged, azt előre senki nem tudja megmondani; sok múlik azon, mióta tart a panasz, és mennyire tudod a mindennapi szokásaidat átállítani. Az első alkalom menetéről az első állapotfelmérésről szóló cikkünkben írtunk, a kézzel végzett kezelésről pedig a manuálterápiáról szóló cikkünkben.

Gyakori kérdések

Magától elmúlik az állkapocsfájdalom?

Sokszor igen. Sok állkapocspanasz magától is enyhül néhány hét vagy hónap alatt, főleg ha kíméled az ízületet és leszoksz a fogszorításról. Ha két-három hét után sem javul, rosszabbodik, vagy beszűkül a szájnyitás, kérj szakmai véleményt.

Fogorvoshoz vagy gyógytornászhoz menjek először?

Ha a fájdalom új, erős, egy foghoz köthető, vagy fogászati kezelés után kezdődött, először fogorvoshoz. Ha a fogorvos nem talált fogászati okot, és a panasz inkább az izmokban, a szájnyitásban vagy a nyakban jelentkezik, a gyógytornász sokat segíthet. A kettő nem zárja ki egymást.

Kell beutaló a gyógytornához?

Nálunk nem kell. Ha van fogorvosi vagy orvosi leleted, panoráma-röntgened vagy MRI-d, hozd magaddal az első alkalomra.

Fájni fog a kezelés?

A rágóizmok tapintása érzékeny lehet, de a kezelés nem lehet erősen fájdalmas: a terapeuta minden lépés előtt elmondja, mit csinál, és bármikor szólhatsz, ha kellemetlen. Az első alkalom után átmeneti izomláz előfordulhat.

Kezeltek állkapocspanaszt a MozgásKlinika Újlipótvárosban?

Igen, erre való az állkapocs-manuálterápia. Szőke Anna gyógytornász végzi, és az első alkalom egy rágóízületi vizsgálattal kezdődik (50 perc, 24 990 Ft). Ha a panaszodhoz előbb fogorvos vagy szájsebész kell, azt is megmondjuk.

---

Az állkapocs fájdalom kellemetlen, de ritkán veszélyes, és a legtöbb esetben jól kezelhető. Kezdd a kíméléssel és a fogszorítás elengedésével; ha nem javul, kérd fogorvos és gyógytornász segítségét. Ha a 13. kerületben, a Váci út környékén élsz vagy dolgozol, foglalj állkapocs-vizsgálatot, vagy hívj minket, ha előbb kérdeznél.

Foglalj állkapocs-vizsgálatot (új lapon nyílik)